Néhány gyakorlati tanács

A homlokzati hőszigetelés módszerei új és felújításra kerülő régi épületek utólagos hőszigetelés -ére egyaránt alkalmasak. Hatásosságuk elsősorban a hőszigetelés anyagától és vastagságától függ.

A hőszigetelés általában a homlokzati fal külső oldalára kerül. Belső oldali hőszigetelés -t csak ritkán, rövid ideig fűtött épületek (helyiségek) esetében tanácsos készíteni. Ellenkező esetben a hőszigetelés rétege és a homlokzati fal csatlakozásánál páralecsapódásra kell számítani, ami penészesedésre és gombásodásra vezethet.

 A homlokzati falak hőszigetelés -e kiegészíthető a padlás és a fűtetlen pince födémének hőszigetelés -ével. A padlásfödémet kívülről, a pincefödémet alulról kell hő szigetelni. A hőszigetelés -anyag réteg vastagságának meghatározása itt is fontos.

Egy családi háznál általában a teljes hő veszteség 30 %.-át a nem megfelelő hőszigetelő képességű határoló falakon keresztül veszíti el az épület. Hőszigetelés -es rendszer alkalmazásával a falak hőtároló kapacitása növelhető, amely télen gazdaságos fűtésszabályozást, nyáron pedig természetes klímát eredményez.

 Télen hideg, nyáron a meleg - elégtelen hőszigetelés esetén - átjárja a ház falazatát, így a belső légtér - főleg a falak közelében - hol hideg, hol pedig túl meleg.

Hőszigetelés -es rendszerek alkalmazásával, télen a fűtés hatására felmelegített falak egységes hőmérsékletet biztosítanak a teljes lakótérben nyáron pedig ugyanezek védik a falakat az átforrósodástól.

A hőszigetelés  feladata a kiegyensúlyozott, kellemes lakótér biztosítása.

Vastagon megéri!

Aki nézte már hitetlenkedve a januári gázszámláját, az tudja, hogy házának hőszigetelés -e nem kielégítő. Sokan vagyunk így.

Az energiatakarékosságot megkövetelő hazai szabályozás ma még nem támaszt túl szigorú követelményeket, de az épületek többsége azonban még ezeknek sem felel meg. Természetes tehát, hogy szigetelni kell az épületeket és ezalatt legtöbbször a homlokzat hőszigetelés -ét értjük.

Így már csak egy kérdés marad:

Milyen vastag legyen az AT-H80 lemez, vagyis: mennyire szigeteljen a fal?

A hőszigetelés mértéke (U, W/m2K)

Ez a szám azt mutatja meg, hogy a fal egy négyzetméternyi felülete mennyi hőenergiát ad le a külső tér felé, akkor, ha a külső és a belső oldal között pontosan egy fok a hőmérséklet- különbség. Ha falunk „U értéke”, azaz a hátbocsátási tényezője pl. 1,4 W/m2K —ami egy B30-as falazatnak felel meg—, akkor a fal egy négyzetméterét egy olyan hősugárzónak is tekinthetjük, amely 1,4 Wattnyi teljesítménnyel fűti az utcát. Ezt a „hősugárzót” a fűtési rendszeren keresztül, többnyire gázzal tápláljuk. Azt is könnyen meghatározhatjuk, hogy ez a „hősugárzó” egy fűtési idényben mennyi gázt fogyaszt: egy szezonban ennek a falnak egy négyzetmétere annyi köbméter gáz elégetését igényli, mint az U értékének a tízszerese: vagyis ha U = 1,4 W/m2K, akkor 14 m3 gáz energiájával tudjuk a hőveszteséget pótolni. És ez csak a falon át távozó energia, még nem beszéltünk a tetőn és a nyílászárókon keresztül elszökő forintjainkról!

Javasolt hőszigetelési vastagság

Míg a mai magyar építési gyakorlatban az 5-6 cm vastag hőszigetelés az általános, addig a legtöbb európai országban már ma is jóval előttünk járnak. A szomszédos Ausztriában például 9 cm, Szlovákiában pedig 10 cm a homlokzati hőszigetelés energiatakarékossággal kapcsolatos előírásokat kielégítő minimális vastagsága. A fűtési költségekkel takarékoskodni kívánók számára Magyarországon is a ma járatosnál lényegesen vastagabb, a táblázatban megadott hőszigetelés vastagságokat célszerű alkalmazni.

Vizsgáljuk meg, miért?

Mennyi lehet a többlet-megtakarítás?

A javasolt hőszigetelés vastagságok alkalmazása esetén jelentős többlet-megtakarítás érhető el. A számításokat a példaként választott, átlagos falfelületű, gyenge hőszigetelés képességű falazóanyagból (pl. B30) készült családi házra elvégezve a táblázatban látható eredményt kapjuk.

*átlagos méretű családi ház, 150 m2 falfelület esetén

Mikor térül meg a plusz hőszigetelés?

Bár a hőszigetelés -nek komoly, pénzben nem mérhető előnyei is vannak, mégis mindig felmerül a kérdés: mikor térül ez meg nekem? Ez most egyszerűen meghatározható. Mivel a hőszigetelő rendszer költségeinek döntő többsége  -ragasztótapasz, üvegháló, alapozó, vakolat, állványozás, kivitelezés - a hőszigetelés vastagságától független, a megtérülési idő számításánál csak a plusz hőszigetelés költségeivel kell  kalkulálnunk.

Jól látható tehát, a plusz hőszigetelés igen rövid idő –2-3 év– alatt megtérül! Egy jó minőségű anyagokból, jól kivitelezett homlokzati hőszigetelés rendszer 25-30 évig is szolgálja a ház lakóit. A megtérülés éveit követően a plusz hőszigetelés tiszta hasznot —12 cm vastagság esetén évente több mint 35.000 forintot— termel.

Tehát a hőszigetelés vastagon megéri.